Mint írják, a statisztikából kiderül, hogy 15 éves árrekord dőlt meg a felpörgő nfláció hatására: az uniós országokban 2021 júliusa és szeptembere között a második negyedévhez képest 3,1 százalékkal nőttek a lakásárak, az Eurozóna országaiban pedig 3,3 százalékkal drágultak.

Az európai lakásárak ilyen mértékű drágulására a 2005 óta vezetett Eurostat-adatsorban nem volt példa: a legnagyobb drágulás Csehországban történt, kimagaslóan, több mint 7 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, majd Hollandia és Litvánia következik 5,9 és 5,4 százalékos drágulással.

Annak ellenére, hogy a magyar fizetséekhez képest mennyivel drágultak a lakásárak, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet az átlag alatti, 2,9 százalékos negyedéves áremelkedéssel.

A visegrádi országok közül Szlovákiában 4,7 százalékos, Lengyelországban pedig 2,6 százalékos áremelkedés történt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, azzal, hogy uniós összehasonlításban Magyarországon visszafogottabb lett a lakásdrágulás, jól járnak a hazai lakást vásárlók és -eladók.

További részletek az eredeti cikkben!

The post Nagyon megdrágultak az európai lakásárak appeared first on Közös képviselet.

Mint írják, a lakáspiaci cégek kilátásai 2019 közepe óta romlanak, erre áprilisban még a járvány is „rátett egy lapáttal”.

Mint az a GKI és a Masterplast közös nyári felméréséből kiderült, azóta enyhe pozitív korrekció következett be mind országos átlagban, mind a fővárosban az egy negyedévvel korábbihoz képest, de a kilátások még így sem igazán derűlátók. Az előrejelzések alapján a következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 5, vidéken 8-13 százalékkal eshet.

A lakáspiaccal kapcsolatban lévő cégek várakozásai 2020 áprilisában – nagyrészt a koronavírus okozta negatív hatások következtében – lényegesen romlottak a januárihoz képest. Júliusban enyhe pozitív korrekció következett be mind országos átlagban, mind a fővárost illetően.

A GKI fővárosi lakáspiaci indexének értéke júliusban áprilishoz képest csaknem 5 ponttal emelkedett (az áprilisi 14 pontos zuhanás után), míg az országos jelzőszám 3 pontos emelkedést mutat (az áprilisi 15 pontos esés után). Az előbbi index éves alapon 23, az utóbbi 21 pontos csökkenést jelez. A fővárosi és vidéki lakáspiaci folyamatok némileg különböznek egymástól – írja friss elemzésében a GKI.

A cikk szerint a fővárosi cégek körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest összességében valamelyest javultak. A nem panel társasházi lakásoknál az egyéb budai térség, valamint a pesti oldal esetében némi javulás érezhető csakúgy, mint a teljes panel- és családi ház-piacon. Ezzel szemben a vidéki körzetekben lényegében az egy negyedévvel korábbi kilátások köszöntek vissza.

Kettészakadt ország

A lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásokban is tetten érhető a főváros-vidék differencia. A fővárosban számottevő többségbe kerültek az értékesítési árak stagnálására számítók (55 százalék), csökkenő árakat 35, míg áremelkedést 10 százalék jósol.

Az előrejelzések alapján a következő 12 hónapban fővárosi átlagban 5 százalék körüli árcsökkenés várható – szemben az áprilisi 9-10 százalékos csökkenési várakozással.

A Dunántúl jobban tartja magát

A keleti régióban továbbra is általános az árcsökkenési várakozás, átlagosan 12 százalékos esést jósolnak, míg a válaszolók 20 százaléka stabil árakat vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 29 százaléka stagnáló, 71 százaléka mérséklődő árakra számít, ez alapján 7 százalék körüli potenciális árcsökkenés várható.

A következő egy évben csökkenő lakásbérleti díjakra a megkérdezettek 70 százaléka, stagnálásra 24 százaléka, növekedésre 6 százaléka számít. A várható díjcsökkenés mindhárom vizsgált régióban 10 százalék feletti csakúgy, mint egy negyedévvel korábban. (Napi.hu/KK)

The post Újabb korrekció a lakáspiacon: ború vagy derű vár a lakáspiacon? appeared first on Közös képviselet.