Ha felszerelted felelősséggel is tartozol a szerkezetért, hogy a legjobb működésével tegye komfortosabbá a mindennapjaidat!

„A hűtőberendezéseket nemcsak üzembe helyezni, folyamatosan üzemeltetni is kell. Ebből a szempontból megkülönböztetjük az állandó felügyeletet igénylő, az időszakos ellenőrzést igénylő és a felügyelet nélküli automatikus rendszereket. Röviden foglalkoztunk már a témával az első, összefoglaló fejezetben. A biztonságos működés érdekében azonban minden rendszernél szükség van bizonyos ellenőrzésekre. Az ellenőrzési, karbantartási feladatok gyakoriságát időtartam vagy üzemóra alapján szokták megadni. Például egy dugattyús kompresszor ellenőrzési és karbantartási terve előírhatja 1000 üzemóra után az olaj szűrését és vizsgálatát, az olajszűrő cseréjét, az olajhűtő, a szívóoldali szűrő és a tengelykapcsoló ellenőrzését, továbbá a hűtőközeg szivárgásának vizsgálatát. Egy evaporatív kondenzátor tartós leállása esetén el kell végezni a szennyeződések eltávolítását, a víztálca és a szűrő tisztítását, centrifugális ventilátoroknál a tengelycsapágyak kenését és ellenőrizni kell a víztálca fűtését. A számtalan berendezés és készülék jól tervezett és pontosan betartott ellenőrzési és karbantartási programmal üzemeltethető gazdaságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelelően.

Kiemelt fontosságú karbantartási feladat az F-gáz rendelet által előírt gyakoriságú szivárgásvizsgálat. Az üzemeltetés során hűtőközeg-szivárgást okozhatnak a rezgések, a hőmérséklet- és nyomás változásaiból fakadó tágulások, zsugorodások, a berendezések kopása, a karbantartás és a javítás műveletei.”

Forrás: Gyakorlati Hűtéstechnikai Ismeretek (Juhász László – Maiyaleh Tarek – Vadász József – Vasáros Zoltán; Nemzeti Klímavédelmi Hatóság; Budapest, 2020)

The post Üzemeltetés, karbantartás, javítás, hulladékkezelés appeared first on Közös képviselet.

„A hűtés nem 21. századi találmány, természetes megoldásairól már az ókor krónikáiban is olvashatunk. Elődeink hóval, jéggel hűtöttek ételeket, italokat, sőt, gyakran lakószobákat, termeket is. Lehetőségeikhez mérten megoldották a jég raktározását és szállítását is, bár ezek a lehetőségek mai szemmel nézve igen korlátozottak voltak. Ahol a hó és jég nem állt rendelkezésre, ott már az időszámításunk előtti időkben is kihasználták a víz párolgásának hűtő hatását. Aztán felfedezték, hogy ha a tiszta vízbe sót vagy szalmiáksót kevernek, akkor a víz lehűl, így nemcsak az időjárásra számíthattak a hűtésben. A következő lépésben víz helyett különböző oldatokat kezdtek használni, melyek alacsonyabb hőmérsékleten párologtak el. Hogy ne illanjanak el végleg, egy csőrendszeren át egy kezdetleges kompresszorba vezették és újra cseppfolyósították őket. Így működött az első hűtésre alkalmas berendezés.

A 19. század ipari fejlődése olyan szintű igényt jelentett a hűtésre, melyet a víz és a jég segítségével már nem lehetett kielégíteni. Az 1800-as évek második felében szinte egymással párhuzamosan jelent meg az első abszorpciós és az első kompresszoros hűtőberendezés, amelyek már ipari célra is hasznosíthatók voltak. Méretük és működtetésük bonyolultsága miatt a kis boltokban, háztartásokban ezeket nem lehetett alkalmazni, viszont megoldották a jégkészítés problémáját, így a jég viszonylag egyszerűen beszerezhetővé vált. A további fejlődést a villanymotor, majd a mesterségesen előállított hűtőközegek feltalálása segítette. A 20. század végére megjelentek újabb típusú kompresszorok, és az informatika, valamint az elektronika vívmányai is gazdagították a hűtéstechnikát.

A fejlődés nem állt meg, napjainkban is folytatódik, választ keresve az időről időre felmerülő komfort, ipari és környezetvédelmi kérdésekre.”

Forrás: Gyakorlati Hűtéstechnikai Ismeretek (Juhász László – Maiyaleh Tarek – Vadász József – Vasáros Zoltán; Nemzeti Klímavédelmi Hatóság; Budapest, 2020)

The post Mióta hűtünk? appeared first on Közös képviselet.

The post GREE Ünnep appeared first on Közös képviselet.

Hőszivattyú típusokról itt olvashat egy korrekt, több szempontból vizsgált (igaz a könnyebb érthetőség kedvéért leegyszerűsített) hőszivattyú típus összehasonlítást. Végigolvasva az oldalt, könnyebb lesz dönteni: levegő-víz, geotermikus víz-víz, talajkollektoros, vagy szondás hőszivattyút telepítsenek.

Miért ajánljuk elsősorban a levegő-víz hőszivattyús fűtést, hűtést?
• Mert a gondosan telepített hőszivattyú felezheti az energiaszámlát az egyre drágább gáz helyett, a jóval olcsóbb hőszivattyú fűtés sokat spórolhat az energiaszámlán.

• Mert a levegő-víz hőszivattyú gyorsan – egy nap alatt – telepíthető elmarad a kút fúrás, nem kell felásni a kertet, ezért lényegesen olcsóbb a víz-víz hőszivattyú rendszernél.

• Mert könnyen kapcsolható a hagyományos fűtési rendszerekre akár hagyományos gázkazán, olaj- szén- vagy pellet fűtés, vízteres kandalló vagy cserépkályha.

• Mert szélsőséges időjárási körülmények között alkalmazható a korszerű technológiával, megbízható gyártók által fejlesztett höszivattyú -25 és + 45 ºC között működik.

• Mert nem kell gázkémény, gázterv, gázkazán, gázbekötés, nem robban fel, nem kell félni a szénmonoxid mérgezéstől, olcsó a karbantartása, üzemeltetése.

• Mert a levegő-víz hőszivattyúnak a legolcsóbb a beruházási költsége. Energiatakarékos: fűt a gáz kazán, hűt a klímaberendezés, meleg vizet készít a bojler helyett gazdaságosan. Közben vigyáz Önre, a családjára és a környezetére.

(rifeng-hoszivattyu.hu)

The post Mi az a hőszivattyú? Hova, kinek ajánlható a hőszivattyú fűtés? appeared first on Közös képviselet.