Műszaki cikkek Archives - Közös képviselet

Ki képviseli az épület használóját? Tanulságok az állami beruházások vitájából

Polgár Zoltán — Fri, 11 Sep 2026 15:46:29 +0000

Egy középület átadásakor könnyű megmutatni a beruházási összeget és a határidőt. A következő húsz vagy harminc év energiafogyasztása, karbantartása, javíthatósága és használhatósága már ritkábban kerül ugyanabba a mérlegbe. Ki képviseli azokat, akik az épületet később működtetik, használják és közpénzből fenntartják?

Ezt a kérdést hozta felszínre a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum 2026 augusztusában megfogalmazott javaslatcsomagja. A szakmai szervezet az állami építési beruházások szabályozásának felülvizsgálatához többek között erősebb tervellenőrzést, hosszabb előkészítést, életciklus-alapú gondolkodást, az üzemeltető korai bevonását és az alvállalkozók átláthatóbb helyzetét javasolta.

A felvetések első olvasásra új szabályok iránti igénynek tűnhetnek. A hatályos jog azonban ezek közül több elvet már ma is ismer. A valódi kérdés ezért ennél érdekesebb: elég-e egy jó követelményt beleírni a törvénybe, vagy külön meg kell teremteni azt a folyamatot is, amelyben a követelmény ténylegesen alakítja a döntéseket?

1. Az adófizető nézőpontja: mi számít olcsó épületnek?

Egy beruházás ára és egy épület költsége nem ugyanaz. A beruházási ár azt mutatja meg, mennyibe kerül a létrehozás. Az épület teljes költségéhez azonban hozzátartozik az energia, a víz, a karbantartás, az alkatrészcsere, a felújítás, az üzemzavar és végül a bontás vagy az újrahasznosítás is.

A 2023. évi LXIX. törvény már a céljai között említi a közgazdasági és környezeti fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot és a költséghatékony megvalósítást. A törvény a tervellenőr szerepét is meghatározza, a kivitelező kiválasztására irányuló eljárás megindítását pedig főszabály szerint jóváhagyott kivitelezési dokumentációhoz és tételes költségvetéshez köti.

A közbeszerzési szabályok szintén árnyaltabbak annál, mint hogy automatikusan a legkisebb ajánlati ár nyer. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerint építési beruházásnál, valamint a kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásoknál a legalacsonyabb ár nem alkalmazható egyedüli értékelési szempontként. Az életciklusköltség számítása jogilag rendelkezésre álló lehetőség.

Ez fontos pontosítás. A szakmai kritika mögött álló gyakorlati tapasztalat valós lehet akkor is, ha a jog nem ír elő tiszta árversenyt. Az ár a súlyozás, a könnyebben mérhető részszempontok vagy a gyenge műszaki követelmények miatt a gyakorlatban továbbra is túlsúlyba kerülhet. A kérdés így nem egyszerűen az, hogy szerepel-e minőségi szempont a kiírásban, hanem az, hogy valóban megkülönbözteti-e a jobb ajánlatot a gyengébbertől.

Érv mellette: az életciklus-költség és a független tervellenőrzés csökkentheti annak kockázatát, hogy az átadáskor olcsó megoldás később magas energia- vagy javítási költséget okozzon.

Korlátja: a teljes életciklus több évtizedes becslése bizonytalan. Az energiaár, a használat intenzitása és a technológia változhat. A számítás akkor segít, ha a módszer átlátható, az adatok ellenőrizhetők, és a bizonytalanságokat is bemutatják.

2. Az üzemeltető és a használó nézőpontja: mikor kerülnek be a valós igények?

A tervező egy programból indul ki. Az üzemeltető viszont tudja, melyik géphez lehet majd hozzáférni, milyen gyorsan érkezik alkatrész, mennyi szakember kell a működtetéshez, és milyen hibák ismétlődnek egy hasonló épületben. A használó azt érzékeli, hogy megfelelő-e a hőmérséklet, a levegő, a világítás, az akadálymentesség és a tér működése.

A hatályos állami beruházási törvény szerint az engedélyezési dokumentációt a kijelölt vagyonkezelőnek és üzemeltetőnek véleményeznie kell. Ez erős elv. Mégsem mindegy, hogy a vélemény a döntések előtt érkezik, vagy akkor, amikor a fő műszaki rendszer, a költségkeret és az építészeti megoldás már alig változtatható.

A Fórum javaslatának egyik legfontosabb eleme ezért a korai részvétel. Az üzemeltetési tudás nem az átadás előtti ellenőrzőlista utolsó sora, hanem a tervezési program egyik bemenete lehet.

Érv mellette: a korai bevonás még olcsón képes módosítani a tervet. Egy karbantarthatatlan gépészeti tér, rosszul megválasztott rendszer vagy nehezen beszerezhető alkatrész problémája a kész épületben már sokkal drágábban javítható.

Korlátja: több szereplő több, olykor egymásnak ellentmondó igényt hoz. A részvétel önmagában nem garantál jobb döntést. Világos felelősség, határidő és dokumentált döntési rend kell ahhoz, hogy az egyeztetés ne pusztán újabb kör legyen a folyamatban.

A használó képviselete még nehezebb. Egy iskola, kórház, hivatal vagy közlekedési épület esetében eltérő csoportok használják ugyanazt a teret. A műszaki minőség ezért nemcsak tervszabvány, hanem működési tapasztalat is: mennyire érthető, hozzáférhető, javítható és biztonságos az elkészült épület.

3. A szakvállalkozó nézőpontja: ki vállalja a minőséget, és ki végzi el a munkát?

Az épületgépészeti munka gyakran többszintű vállalkozói láncban valósul meg. A Fórum szerint előfordul, hogy egy szakvállalkozás részt vesz a generálkivitelező ajánlatának összeállításában, a szerződés elnyerése után azonban a feladatot más, olcsóbb szereplő kapja. A szervezet ezért az alvállalkozók és díjaik korábbi megnevezését, valamint a későbbi teljesítés ellenőrzését javasolja.

Az átláthatóság itt két célt szolgálhat. Egyrészt védi azt a vállalkozást, amelynek tudására az ajánlat szakmai tartalma épült. Másrészt az ajánlatkérő is láthatja, hogy a bemutatott szakértelem valóban jelen lesz-e a kivitelezésben.

Érv mellette: a résztvevők korai azonosítása erősítheti a felelősséget, csökkentheti a csak papíron létező szakmai vállalásokat, és kiszámíthatóbb helyzetet teremthet a szakvállalkozóknak.

Korlátja: egy többéves projekt során változhat a kapacitás, az ár, a vállalkozás helyzete vagy egy termék elérhetősége. A teljes merevség működési problémát okozhat. Ésszerűbb lehet az átlátható megnevezést ellenőrzött, szakmailag indokolt helyettesítési szabállyal összekapcsolni.

A hazai gyártás és előregyártás támogatása hasonló kettősséget hordoz. A magyar kapacitás növelheti az ellátásbiztonságot, rövidítheti a szállítási láncot és helyi tudást építhet. Közpénzből történő beszerzésnél ugyanakkor a minőség, az ár-érték arány, az átláthatóság és az egyenlő verseny követelményeit együtt kell megtartani. Az uniós közbeszerzési irányelv is objektív, ellenőrizhető feltételeket, egyenlő bánásmódot és valódi versenyt vár el.

Ha a szabály már létezik, mit kell még megváltoztatni?

A Fórum felvetéseinek több eleme már felismerhető a magyar jogban: van tervellenőrzés, megjelenik az üzemeltető véleménye, a kivitelezési eljárás részletes tervhez kötött, és a legalacsonyabb ár önmagában nem lehet általános döntési szempont. Ez nem teszi fölöslegessé a szakmai javaslatot. Éppen ellenkezőleg, fontos jelzés lehet arról, hogy az elvek és a mindennapi működés között rés maradt.

Saját következtetésünk szerint három dolog mutatná meg, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működik:

Visszakövethető döntések. Legyen látható, hogyan változott a terv a tervellenőr, az üzemeltető és a szakágak észrevételei alapján.
Mérhető működés. Az átadás után is vizsgálják az energiafogyasztást, az üzemzavarokat, a karbantartási költséget és a használói tapasztalatot.
Tanuló rendszer. A megvalósult beruházások adatai kerüljenek vissza a következő tervezési programokba és költségbecslésekbe.

Ebben a megközelítésben az állami beruházás sikere nem az átadóünnepségen dől el. Egy épület akkor válik jó közös beruházássá, ha évek múlva is használható, fenntartható, javítható és gazdaságosan működtethető.

A közös képviselet tágabb értelme itt válik kézzelfoghatóvá: a tervező a tervet, a szakvállalkozó a szakmát, az üzemeltető a működést képviseli. Valakinek közben azt is képviselnie kell, aki az épületet használja és hosszú éveken át fizeti a működését.

Források és további olvasnivaló

The post Ki képviseli az épület használóját? Tanulságok az állami beruházások vitájából appeared first on Közös képviselet.

A város mint hőrendszer: hogyan alakítja át a fűtés és hűtés technológiaváltása a településeinket?

Polgár Zoltán — Fri, 04 Sep 2026 17:53:36 +0000

A fűtésről sokáig épületenként gondolkodtunk. A házban volt egy kazán, a lakásban konvektor, a panelházban hőközpont, a város más részein pedig távhővezeték. A hűtés még inkább egyéni ügynek tűnt: ha meleg van, felszerelünk egy klímát. Az európai energiaváltás azonban lassan más kérdést tesz fel: mi történik, ha a várost magát tekintjük egyetlen hőrendszernek?

A német energiaügynökség, a dena 2026-os elemzése szerint a német távhőtermelés jelentős elektrifikáció előtt áll. Az ismertetett forgatókönyvekben 2045-re a hőszivattyúk akár a távhő kétharmadát is előállíthatják. Ez nem biztos jövőre vonatkozó előrejelzés, hanem egy lehetséges fejlődési pálya. A fontosabb üzenet maga az irány: a hőtermelés egy része az égetés felől a villamos energia, a környezeti hő és a hulladékhő hasznosítása felé tolódhat el.

Ez jóval többet változtat meg annál, mint hogy milyen gép kerül a kazánházba.

Már nemcsak azt kell tudni, hol vannak a házak

A hagyományos városi energiaellátás egyik alapfeladata az volt, hogy az energiahordozót eljuttassuk a fogyasztóhoz. Kiépült a gázvezeték, a villamos hálózat vagy a távhővezeték, az épület pedig a kapott energiából előállította a szükséges hőt.

Egy elektrifikált, több hőforrást összekapcsoló rendszerben a tervezés egy része megfordul. Már azt is fel kell térképezni, hol található felhasználható hő.

Ilyen forrás lehet a talaj, a felszín alatti vagy felszíni víz, a szennyvíz, valamely ipari folyamat, egy adatközpont, az épülethűtésből származó hulladékhő vagy más technológiai folyamat. A nagy hőszivattyúk települési vagy ipari léptékben képesek az alacsonyabb hőmérsékletű források energiáját a fűtési hálózat számára használható hőmérsékleti szintre emelni.

Ebből új városi energetikai földrajz alakulhat ki. Egy szennyvíztisztító nemcsak közegészségügyi infrastruktúra. Egy adatközpont nemcsak digitális infrastruktúra. Egy folyó nemcsak vízfolyás. Egy ipari létesítmény nemcsak energiafogyasztó. Megfelelő műszaki és környezeti feltételek mellett mindegyik hőforrás is lehet.

Az Európai Unió települési hőtervezést vár

Ez nem pusztán technológiai trend. Az Európai Unió 2023/1791 számú energiahatékonysági irányelvének 25. cikke szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a regionális és helyi hatóságok legalább a 45 000 főnél népesebb településeken helyi fűtési és hűtési terveket készítsenek.

A terveknek fel kell mérniük többek között a hulladékhő, a megújuló energia, a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés és az alacsonyabb hőmérsékletű távhő lehetőségeit. Figyelembe kell venniük a meglévő energetikai infrastruktúrát és a helyi közösségek közös szükségleteit. A tervezésbe a nyilvánosságot és a helyi infrastruktúrák üzemeltetőit is be kell vonni.

Ez már településtervezés. A fűtési rendszer ugyanabba a döntési térbe kerül, ahol a közlekedést, a vízellátást, a csatornázást, a villamos hálózatot és a városi zöldfelületeket tervezzük.

A hőt tárolni is lehet

A nap- és szélerőművek termelése nem mindig akkor jelentkezik, amikor a villamosenergia-fogyasztás. A hő azonban bizonyos mértékben tárolható.

A dena által bemutatott működési modellben a nagy hőszivattyúk és a villamos kazánok akkor termelhetnek hőt, amikor sok villamos energia áll rendelkezésre és annak piaci ára kedvező. A megtermelt hő tárolóba kerülhet, majd később, magasabb villamosenergia-ár idején betáplálható a távhőhálózatba.

A távhőrendszer így a villamosenergia-rendszer rugalmas elemévé válhat. Ha sok különálló villamos fűtőberendezés egyszerre kapcsol be egy hideg téli estén, az jelentős hálózati igényt okozhat. Egy hőtárolóval összekapcsolt központi rendszer bizonyos mértékig képes időben elválasztani a villamosenergia-fogyasztást és a hőfelhasználást.

A technológia két korábban viszonylag különálló infrastruktúrát, a villamosenergia-rendszert és a távhőrendszert kapcsolhatja szorosabban össze.

Európában ez már nem elméleti folyamat

Az Euroheat & Power 2026-os európai távhő- és távhűtési piaci jelentése szerint 2024-ben a megújuló energia és a hulladékhő együttes részaránya 46,2 százalékot ért el az összesített európai távhő- és távhűtési rendszerek energiaellátásában. Ezzel először meghaladta a fosszilis források 45,9 százalékos részarányát. A jelentés a nagy hőszivattyúk, a villamos kazánok és a hőtárolás bővülését is kiemeli.

Ez nem jelenti azt, hogy Európa teljes fűtése már tiszta forrásokon alapul. Ugyanez a jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió teljes fűtési és hűtési energiaellátásában a fosszilis források részaránya még mindig meghaladja a 70 százalékot.

A két adat együtt mutatja meg a helyzetet: a távhőrendszerek egy része gyorsabban változik, miközben a teljes európai épületállomány átalakulása jóval lassabb.

A városi levegő is nyerhet

Az egyik legkézzelfoghatóbb helyi előny az égés visszaszorítása lehet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2026-os levegőminőségi értékelése szerint a PM10 és PM2,5 részecskék jelentős forrása a szilárd tüzelőanyagok lakossági elégetése. Az ipar és a közlekedés ugyancsak számottevő kibocsátó. A szilárd tüzelés szerepe különösen több közép- és kelet-európai országban jelenik meg a levegőminőségi adatokban.

A hőszivattyú a felhasználás helyén nem végez tüzelést. Ha egy városban sok egyedi kéményes vagy szilárd tüzelésű berendezést tisztább központi hőrendszer vált ki, annak helyi levegőminőségi haszna lehet. A tényleges környezeti eredmény természetesen attól is függ, miből származik a felhasznált villamos energia és a hálózatba táplált hő.

Budapest korábbi Kéménymentes Belváros fejlesztési terve ugyanezt az összefüggést vizsgálta. A távhő bővítését energetikai és városi levegőminőségi kérdésként egyszerre kezelte.

A hőszivattyú sem környezeti varázsgép

A technológiaváltás nem szüntet meg minden környezeti konfliktust. A hőt valahonnan el kell venni.

Felszíni víz használatánál vizsgálni kell a vízi környezetre gyakorolt hatást. Talaj- és talajvízhőnél hidrogeológiai kérdések merülnek fel. Levegős rendszereknél a zajterhelés lehet lényeges. A berendezések hűtőközegeinek környezeti tulajdonságai ugyancsak számítanak.

Ehhez jön maga az infrastruktúra. Az új távhővezeték, villamos kábel, transzformátor, hőtároló vagy hőtermelő létesítmény helyet foglal. A városi föld alatt már most egymás mellett fut vízvezeték, csatorna, villamos kábel, gázvezeték, távközlési hálózat és távhő. A felszínen ugyanazért a térért versenyezhet a közlekedési infrastruktúra, a közmű, a faállomány és a közterület.

A városi energiaátalakítás ezért természetvédelmi és városökológiai tervezést is igényel.

A hűtés lesz a következő nagy kérdés

A klímaváltozó városban a fűtés mellett egyre nagyobb súlya van a hűtésnek. Ha minden lakás saját split klímával oldja meg a problémát, a kültéri egység a lakásból elvont hőt és a működéshez felhasznált villamos energia egy részét a közvetlen környezetében adja le. A villamosenergia-igény is egyszerre emelkedhet a legmelegebb időszakokban.

Budapest városfejlesztési és környezetvédelmi dokumentumai ezért a távhűtés vizsgálatát is felvetik. A városi hőterhelés mérséklésének alapvető eszközei között közben továbbra is ott van az árnyékolás, a növényzet, a vízmegtartás és az épületek túlmelegedésének megelőzése.

A fűtést és a hűtést egyre kevésbé célszerű két külön problémaként kezelni. Ahol az egyik folyamat hulladékhőt termel, ott egy másik rendszer megfelelő feltételek mellett felhasználhatja azt.

A technológiai rendszerből közösségi kérdés lesz

Minél nagyobb szerepet kap a hálózat, annál fontosabbá válik, hogy ki tulajdonolja, ki finanszírozza, ki szabályozza, hogyan állapítják meg az árat, ki férhet hozzá, és miként oszlanak meg a beruházás előnyei és költségei.

A távhő jellemzően nem olyan szolgáltatás, amelynél a fogyasztó több párhuzamos vezetékhálózat közül választhat. A dena 2025-ös szakmai javaslata ezért a költségalapú, átlátható árszabályozást, a fogyasztóvédelem és a szolgáltatói adminisztráció egyensúlyát, valamint az új finanszírozási modellek vizsgálatát is fontosnak tartja.

A rendszer lehet tisztább és hatékonyabb, miközben egy rosszul kialakított finanszírozási vagy árszabályozási modell társadalmi konfliktust okozhat. A technológiaváltás eredményét ezért nemcsak megawattban és kibocsátásban kell mérni, hanem az árak kiszámíthatóságában, a szolgáltatás biztonságában és a hozzáférés méltányosságában is.

Nem a hőszivattyú a történet főszereplője

A nagy hőszivattyú látványos technológia, de a nagyobb történet nem maga a gép. A változás lényege, hogy a város korábban különállónak tekintett rendszerei egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz: villamos energia, hő, hűtés, szennyvíz, hulladékhő, épületállomány, vízrendszer és városi tér.

Ez nagyobb energiafüggetlenséget, jobb helyi levegőt, hatékonyabb működést és új környezeti lehetőségeket kínálhat. Közben új függőségeket, beruházási igényeket és környezeti konfliktusokat is létrehozhat.

A valódi kérdés ezért az, hogyan tervezzünk olyan városi hőrendszert, amelyben a technológiai előnyből a helyi közösség, a városi környezet és az energiafogyasztó egyaránt részesül.

Források és további olvasnivaló

The post A város mint hőrendszer: hogyan alakítja át a fűtés és hűtés technológiaváltása a településeinket? appeared first on Közös képviselet.

Sok víz esik, mégis vízhiányról beszélünk – hová lesz a csapadék?

Polgár Zoltán — Mon, 31 Aug 2026 08:00:03 +0000

Első látásra ellentmondásosnak tűnik, hogy ugyanabban az országban egyszerre beszélünk aszályról, vízhiányról, villámárvizekről és arról, hogyan vezessük el minél gyorsabban a csapadékvizet.

Pedig éppen ez az egyik lényegi kérdés.

Az éves csapadékösszeg önmagában nem mondja meg, mennyi víz áll majd rendelkezésünkre. Legalább ennyire fontos, hogy hol, mikor és milyen intenzitással érkezik a csapadék, valamint mi történik vele azután, hogy földet ér.

A HungaroMet előzetes adatai szerint Magyarországon 2025-ben országos átlagban 453,2 milliméter csapadék hullott, 26 százalékkal kevesebb az 1991-2020-as éghajlati normánál. Ez 1901 óta a negyedik legszárazabb év volt. 2026 tavaszán országosan mindössze 79,5 milliméter csapadék hullott, ami a sokéves átlag 57 százaléka. Ezzel a harmadik legszárazabb tavaszt mérték 1901 óta.

Közben egy-egy intenzív eső rövid idő alatt jelentős vízmennyiséget hozhat. A két jelenség nem zárja ki egymást: hosszú száraz időszakokat rövid, intenzív csapadékesemények szakíthatnak meg.

Európa egészében is vízgazdálkodási probléma alakult ki

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az EEA adatai szerint az Európai Unió területének átlagosan mintegy 30 százalékát érinti évente legalább egy negyedévben vízhiány. A klímaváltozás várhatóan tovább növeli a vízkészletek időbeli bizonytalanságát.

Az Európai Bizottság 2025-ben elfogadott Vízreziliencia Stratégiája szerint az Európai Uniónak 2030-ig legalább 10 százalékkal kellene javítania a vízhatékonyságot. Ez jelenleg irányadó uniós cél: a közös módszertan és a későbbi összehasonlítási alapok kidolgozása még folyamatban van.

Az elsődleges cél nem az, hogy minden ingatlan mellé nagy tartály kerüljön.

Az európai megközelítés sorrendje árnyaltabb: először csökkenteni kell a pazarlást és a hálózati veszteségeket, javítani a vízhatékonyságot, helyreállítani a természetes vízmegtartó képességet, majd ahol ennek értelme van, kiegészítő forrásként használható a tisztított víz, az esővíz vagy más alternatív vízforrás.

Az esővízgyűjtés tehát egy eszköz a sok közül.

Hová kerül ma a tetőre hulló víz?

Egy sűrűn beépített településen jelentős területet foglalnak el tetők, utak, parkolók és más vízzáró felületek. A természetes talajjal ellentétben ezek nem vagy csak korlátozottan képesek a csapadékot helyben befogadni.

A hagyományos városi gondolkodás hosszú ideig arra épült, hogy a vizet minél gyorsabban elvezessük az épülettől, az utcáról, majd a településről.

Ennek jó oka volt: az épületet meg kell védeni a beázástól, az utcát az elöntéstől, az alapozást a káros nedvességtől.

A probléma ott kezdődik, amikor az elvezetés válik az egyetlen megoldássá. A korszerű vízgazdálkodás ezért egyre inkább azt kérdezi: abból a vízből, amely biztonságosan helyben tartható, mennyit érdemes valóban elvezetni?

Mennyi vízről beszélünk?

A nagyságrend könnyen érzékeltethető.

Egy négyzetméter felületre hulló 1 milliméter csapadék egy liter vizet jelent.

Egy 100 négyzetméteres tetőre tehát 600 milliméter éves csapadék esetén elméletileg 60 000 liter víz érkezik.

Ez a szám elméleti felső érték. A ténylegesen összegyűjthető mennyiséget csökkenti többek között a tető anyaga és kialakítása, a párolgás, az első lemosódás, a szűrés, a túlfolyás és az, hogy a tárolóban éppen van-e szabad kapacitás.

Még fontosabb az időzítés. Hiába érkezik egy év alatt nagy mennyiségű víz, ha a tartály a nagy zápor idején már tele van, majd hetekig nem esik.

Az éves csapadékösszeg ezért önmagában kevés egy rendszer méretezéséhez.

Mi szól az esővíz helyben tartása mellett?

A legerősebb érv az, hogy ugyanaz a víz egyszerre lehet probléma és erőforrás.

Intenzív csapadék idején terheli a csatornát és elöntést okozhat. Száraz időszakban viszont ugyanennek a víznek egy része öntözésre vagy más, ivóvíz-minőséget nem igénylő célra felhasználható.

A helyben visszatartott víz késleltetheti a lefolyást, csökkentheti a csatornahálózat pillanatnyi terhelését, segítheti a városi növényzetet és bizonyos felhasználásoknál kiválthat vezetékes vizet.

Az EEA ezért a vízvisszatartást, az újrahasználatot és az esővízgyűjtést is a vízreziliencia lehetséges eszközei között tartja számon.

Mi szól ellene?

Az esővízgyűjtésnek költsége és műszaki igénye van.

Tároló, szűrés, túlfolyó, szivattyú, vezeték, karbantartás és megfelelő hely szükséges. Nagyobb rendszer esetén a beruházás jelentős lehet.

A gazdaságosság sem automatikus. Más eredmény adódik egy nagy tetővel és jelentős öntözési igénnyel rendelkező épületnél, és más egy kis udvar nélküli városi háznál, ahol a tárolt víznek alig van rendszeres felhasználása.

A nagyobb tartály sem feltétlenül jobb. Ha nincs elegendő fogyasztás, a kapacitás kihasználatlan maradhat. Ha viszont túl kicsi, a nagyobb záporok jelentős része továbbra is túlfolyik.

Az EEA arra is felhívja a figyelmet, hogy az esővíz-hasznosítás széles körű alkalmazásához megfelelő tárolási és elosztási infrastruktúra szükséges, ami jelentős beruházást igényelhet. A megoldás energiafelhasználását, egészségügyi és ökológiai hatásait szintén mérlegelni kell.

Nem minden feladathoz kell ivóvíz

Az ivóvíz különleges minőségű és értékes erőforrás. Egy korszerű épületben azonban nem minden vízigény igényel ivóvíz-minőséget.

Az esővíz megfelelően kialakított rendszerben használható olyan célokra, ahol a vízminőségi követelmények ezt lehetővé teszik. Az EN 16941-1:2024 európai műszaki szabvány az ingatlanon belüli, nem ivóvizes esővíz-hasznosító rendszerek tervezésére, méretezésére, telepítésére, azonosítására, üzembe helyezésére és fenntartására állapít meg követelményeket és ajánlásokat.

A szabvány alkalmazási körén kívül marad az ivás, az ételkészítés és a személyi higiéniai célú felhasználás. A szabványnak való megfelelés önmagában nem mentesít a helyi és országos előírások teljesítése alól.

Ez is mutatja, hogy az esővizet műszaki és vízminőségi szempontok alapján kell hasznosítani.

Az ingatlanok megoldják a magyar vízválságot?

Egyetlen ingatlan önmagában nem oldja meg az ország vízgazdálkodási problémáit.

Magyarország vízgazdálkodását folyók, felszín alatti vízkészletek, mezőgazdaság, víztározás, tájhasználat, ivóvízhálózatok és számos más rendszer együttesen határozza meg.

Egy családi ház ciszternája vagy egy társasház esőkertje ezt nem helyettesíti. Az ingatlanok szintjén történő vízmegtartásnak ugyanakkor lehet helyi jelentősége.

Több millió tető, udvar, parkoló és kert összességében már számottevő felület. Az országos és a helyi megoldásnak más a léptéke és más a feladata.

Talán rosszul tesszük fel a kérdést

Sokáig azt kérdeztük:

hogyan vezessük el a csapadékvizet?

A következő években inkább ezt kell megkérdezni:

mennyi vizet kell biztonságosan elvezetni, és mennyit lehet értelmesen ott tartani, ahol lehullott?

Erre nincs minden ingatlanra azonos válasz.

Lehet, hogy a jó megoldás egy ciszterna. Lehet, hogy egy esőkert. Lehet, hogy szikkasztás, zöldtető, vízáteresztő burkolat vagy ezek kombinációja. És lesz olyan épület is, ahol a helyben tartás lehetősége erősen korlátozott.

A csapadékvíz egyidejűleg lehet kockázat és erőforrás. A jó vízgazdálkodás feladata eldönteni, mikor melyik.

Források

The post Sok víz esik, mégis vízhiányról beszélünk – hová lesz a csapadék? appeared first on Közös képviselet.

Meddig bírhatják a társasházi liftek?

Polgár Zoltán — Wed, 27 May 2020 20:54:24 +0000

Egyre több az elavult társasházi lift, mivel a lakóközösségeknek nincs pénzük a felújításra. A szakértő szerint állami támogatási programot kellene indítani a felújítások érdekében.

A vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatáshoz hasonló módon kellene segíteni a liftek felújítását a társasházakban – monda Kováts Attila, a Magyar Felvonó Szövetség elnöke a Népszavának. Magyarországon évente ezer liftet adnak át, miközben volt olyan év, amikor háromezer új lift épült.

Egy liftrendszer költsége néhány tízmillió forint, az egész piac éves bevétele százmilliárd forint körül alakul. A régi lifteket ugyan az előírásoknak megfelelően karbantartják, ám ezzel csak a legsürgősebb javításokat végzik el. A folyamatos állagromlás egyre növekvő balesetveszélyt rejt magában – mondta a szakértő a lapnak. A felvonószakmát is sújtja az elvándorlás, bár a bérek óvatos emelése valamelyest segít a gondon. Egy mester bére megközelítheti a havi egymillió forintot, így némi visszaáramlás is tapasztalható.

(Napi.hu)

The post Meddig bírhatják a társasházi liftek? appeared first on Közös képviselet.

Társasház műszaki ellenőrzése

Polgár Zoltán — Wed, 20 May 2020 20:19:54 +0000

„Az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt okozhat, mint a túlzott óvatosság.” (Deák Ferenc)

A társasház műszaki ellenőrzése igen komoly és sokrétű feladat. A társasházkezelő felelőssége csak a közös tulajdonban lévő részekre terjed ki, de a közös tulajdonú részek állaga jelentősen befolyásolja a külön tulajdonú részek állapotát is.

A fenntartást csak úgy lehet jól megtervezni, ha a terv készítője alaposan ismeri a társasházat, ezt az ismeretet, csak bejárásokkal, műszaki felmérésekkel lehet elsajátítani. Idekapcsolódik, hogy a társasházkezelés sikere általában a közös tulajdon megóvásán áll vagy bukik. Ha megvan a társasházi ismeret, akkor még mindig a társasházkezelő feladata az állapot felmérés elvégzése, amihez az indokolt munkák súlyozása és rangsorolása is hozzátartozik. Alap összefüggés, hogy hosszú élettartam, alacsony költségszint mellett. Látható, hogy a nehézséget ezek a szubjektív kategóriák jelentik. Tehát mindenkinek más a hosszú élettartam, és az alacsony költségszint. Ebből következik, hogy a kezelési terv elkészítését, már konkrét számokkal kell behelyettesíteni. A döntést a konkrét értékek alapján lehet és kell meghozni.

A részletes felmérést megelőzően

A címben jelzett mozzanat előtt muszáj pár dolgot lehatárolni. A lehatárolásnak ki kell terjednie a szerkezeti elemekre, a részegységekre, a csatlakozási pontokra. Különösen azokat a pontokat kell feltérképezni, amely a közös és a külön tulajdon határpontjai. Vannak olyan karbantartási feladatok, amelyeket a közüzemi szolgáltató végez el vagy a szakhatóság végez/végeztet el (pl. mellékmérő ellenőrzés), így a tulajdonosok értesítési lehetőségeit is ismerni szükséges.

A külön szabályozott műszaki ellenőrzés

A társasház műszaki ellenőrzése kiterjed a társasház úgynevezett veszélyes üzemeire.

A társasház veszélyes üzemei:

felvonó
érintésvédelem
felvonó

A felvonókra pl. 1981-ben is módosított a felvonók létesítéséről, üzemeltetéséről és ellenőrzéséről szóló17/1973. (V. 15.) ÉVM rendelet vonatkozott. Tehát lehetnek olyan felvonók, amely még e rendelet hatálya alatt készültek el. Jelenleg a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a hatályos.

Érintésvédelem

Régebben, egészen 2018.01.01-ig mindenki rávágta volna, hogy KLÉSZ. Az új NGM rendelet 2018.01.01.-jén lépett hatályba, egyúttal hatályát vesztette a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ) szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet. Ez az úk NGM rendelet tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot. Tehát a megadott szabályzat alapján kell az érintésvédelmi módokat kialakítani.

A későbbiekben, a felvonóval és az érintésvédelemmel folytatjuk részletesebbe a társasház műszaki ellenőrzése témakört.

Vannak még ezen kívül tűzvédelmi előírások, fűtési rendszerekre vonatkozó előírások, kiemelve majd és külön megemlítve a kéményeket.

(tarsashazipolgar.hu)

The post Társasház műszaki ellenőrzése appeared first on Közös képviselet.

Okosotthon – a 21. századi otthon

Polgár Zoltán — Tue, 19 May 2020 18:51:07 +0000

A 21. században az okosotthon már nem fikció. És elérhető mindenki számára.

Hamarosan az ön otthonában is? 😉

(x)

The post Okosotthon – a 21. századi otthon appeared first on Közös képviselet.

Why Fashion Will Make You Forget about Everything

Polgár Zoltán — Sat, 16 Feb 2019 05:02:06 +0000

Aliquam semper, orci sed imperdiet laoreet, magna dolor tincidunt metus, sed pellentesque nunc dui et neque. Aliquam erat volutpat. Maecenas vitae lectus nec nibh hendrerit ultricies. Quisque purus tellus, euismod in eros eget, tempus tincidunt dolor. Vivamus vitae vehicula velit, in vehicula turpis. Donec at fermentum dolor. Fusce aliquam urna erat, non suscipit risus viverra id. Mauris posuere aliquam aliquam. Pellentesque in neque eget lacus efficitur accumsan.

Curabitur ullamcorper turpis ut nisl eleifend pretium. Phasellus quis interdum dui. Vestibulum auctor quis purus sit amet consequat. Maecenas venenatis eu purus vel mattis. Morbi convallis, augue id feugiat gravida, dolor lorem pretium erat, vel interdum orci risus non elit. Suspendisse vitae accumsan velit. Nulla tincidunt, ante non porta placerat, dolor augue ornare lorem, ornare posuere odio ligula quis nisi. Aliquam aliquam dui et eleifend mollis. Pellentesque condimentum consectetur nibh, sit amet tincidunt enim tempus a.

Do You Need A World?

Morbi luctus est eu leo ultricies feugiat. Praesent sodales, est ut faucibus mollis, libero ligula tincidunt tortor, sed tempor nisi velit quis erat. Suspendisse lobortis iaculis massa. Donec sagittis, ex quis feugiat convallis, ligula lectus pretium tortor, nec fermentum elit velit vitae dui. Etiam vestibulum hendrerit sem, sed bibendum nulla pharetra non. Nunc ullamcorper egestas lacus. Sed sem ipsum, commodo nec cursus ac, suscipit nec dolor. Nullam suscipit facilisis ante ac tincidunt.

Being A Rockstar In Your Industry Is A Matter Of World

Aenean feugiat tincidunt erat lobortis volutpat. Curabitur ullamcorper molestie velit, in sodales purus viverra ac. Aliquam viverra in nulla non sodales. Curabitur at nulla ut lacus malesuada ultrices in vel lacus. Donec auctor volutpat orci, id suscipit justo semper a. Nam tincidunt ex eu ultricies mollis. Donec lacus erat, vestibulum sed mi in, mattis consequat nisi.

Donec dignissim velit ut elit tempus, id accumsan augue pulvinar. Praesent ac porttitor massa, at sodales risus. Donec mollis id felis a pharetra. Duis ligula est, convallis sit amet feugiat ut, malesuada sit amet est.
Hans Mayers – 1998

Etiam vestibulum dictum tellus eget cursus. Aliquam tempor lacus nisi, nec ultrices purus ornare ut. Interdum et malesuada fames ac ante ipsum primis in faucibus. Duis rhoncus odio nisi, eu sodales libero tristique in. Aliquam consectetur efficitur sem, id mattis lorem pellentesque nec. Morbi augue magna, cursus quis elit dictum, imperdiet rhoncus urna. Morbi rhoncus egestas lorem. Integer ut nisl non massa accumsan venenatis. Nunc laoreet justo libero. Morbi quis ante ultrices, placerat sapien ut, hendrerit tellus.

Secrets Your Parents Never Told You About World

Donec eu dapibus mauris, non fermentum felis. Vivamus mollis orci a magna accumsan ultricies. Mauris ac mi mi. Maecenas lorem nibh, ornare id massa id, tempor molestie ante. Fusce iaculis justo eu porta euismod. Integer varius pulvinar aliquet. Morbi vitae lacus tristique, convallis tortor et, convallis erat. Interdum et malesuada fames ac ante ipsum primis in faucibus.

Where Is The Best World?

Praesent eros arcu, maximus non mauris quis, ullamcorper maximus odio. Cras ornare convallis diam, vel venenatis diam pharetra vel. Fusce ante mi, egestas vel aliquam vel, tempus eget lorem. Duis vitae nunc id justo fringilla dictum. Pellentesque vel lectus auctor, posuere mauris sit amet, tempor metus. Vestibulum sed felis condimentum, tincidunt ante non, suscipit felis. Quisque non dolor at nisi vehicula vehicula.

You, Me And World: The Truth

Vestibulum lobortis lobortis velit ac condimentum. Integer rutrum mattis felis, vel blandit risus vestibulum sit amet. Donec ultrices nisi felis, ac luctus arcu molestie vitae. Proin dictum, neque non facilisis imperdiet, odio metus ornare mi, non rutrum ligula dolor nec lectus.

Top 6 Ways To Buy A Used World

Quisque quis lectus in purus efficitur tristique eu sit amet ipsum. Aenean vel congue risus. Phasellus hendrerit, lectus ac mattis aliquet, dui ante consequat lorem, et iaculis orci risus eu lacus. Donec odio dui, commodo id interdum sit amet, mollis vel mauris. Mauris facilisis facilisis lorem, eu ornare dui. Suspendisse molestie molestie vulputate. Phasellus sit amet arcu at eros sodales faucibus. Fusce tincidunt nisl eu ligula vulputate hendrerit.

Class aptent taciti sociosqu ad litora torquent per conubia nostra, per inceptos himenaeos. Sed ornare dignissim arcu sed fermentum. Vivamus risus neque, ornare non nisl euismod, ullamcorper aliquam dolor. Etiam at hendrerit nibh. Nam blandit, dui et congue posuere, turpis velit molestie metus, vel vulputate tortor augue nec sem.

Donec justo ipsum, rutrum euismod lectus sed, posuere blandit est. Nam sed enim id nulla sagittis volutpat. Sed suscipit dui at turpis egestas, eu tincidunt ex porttitor. Praesent rhoncus libero ac faucibus pretium. Maecenas rutrum fringilla eros et egestas. Nam nec condimentum nisl. Quisque ut metus lacinia, ornare ex eget, vestibulum erat. Sed congue libero in lorem laoreet blandit.

The post Why Fashion Will Make You Forget about Everything appeared first on Közös képviselet.

How I Learned Fashion And became Successful

Polgár Zoltán — Sat, 16 Feb 2019 02:38:54 +0000