A Napi.hu cikke szerint a Washington Post a napokban közölte egy új felmérés eredményét, amely szerint a gáztűzhelyek jóval nagyobb környezeti terhelést okoznak és egészségügyi kockázatot jelentenek, mint eddig gondolták.

Mint írják, ez a felmérés arra jutott, hogy  tűzhelyeknél az is probléma, hogy főzés közben csak a metán egy része ég el, később kikerül a légkörbe, ahol erőteljesebben segíti a felmelegedést, mint a CO2. Sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

De ha ez nem lenne elég, a gáztűzhelyek bűne az is, hogy az égés során nitrogén-dioxid is keletkezik, ami magasabb koncentrációban egyértelműen káros a ház lakóinak egészségére.

Az sem jó, ha nem ég

Pedig nem újkeletű felismerés ez: a szakemberek már jó ideje arra biztatják a háztartásokat, hogy ha tehetik, a gáztűzhelyeket cseréljék le elektromosra. Már csak azért is, mert egy másik kutatás szerint a gáztűzhelyek kikapcsolt állapotában jut a levegőbe a metán háromnegyede.

Amerikában jelenleg a háztartások több mint harmadában, körülbelül 40 millió otthonban főznek gázzal. Így érthető, hogy az iparág szereplői élesen ellenzik a városok földgázellenes lépéseit, elsősorban a probléma relativizálásával érvelnek: azt mondják, hogy a háztartások metánkibocsátása egyre csökken, és egyébként is elenyésző mértékű a légkörbe kerülő metán teljes mennyiségéhez képest.

A gázipar legfőbb érve az általános tiltás ellen egyébként az, hogy a gázzal megszűnne az amerikai lakosság választási lehetősége az energiahordozók között, ráadásul pont az olcsóbb, sokak számára kedvezőbb lehetőséget vennék ki a pakliból.

z IEA egyik új tanulmányában azt a 400 lépést veszi sorra, mellyel a szervezet szerint elérhető, hogy a világ 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási értéket mutathasson. A szervezet szerint 2025-től nem lenne szabad új fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat értékesíteni. Vagyis 3 és fél év múlva se gázbojlert, se a lakásba való gázcirkót, se pedig kondenzációs kazánt nem lehetne üzembe helyezni azért, mert a gázkazán sok olyan káros anyagot bocsát ki a működsése során.

New Yorkban 2023 decemberétől kezdve már nem lehet olyan hétemeletesnél alacsonyabb új házat átadni, amelyben földgázt égetnek (a tűzhelyen és/vagy a kazánban). A gáz tiltása a liberális vezetésű kaliforniai településekről indult évekkel ezelőtt, és mára komoly mozgalommá fejlődött, többek között Boston, Denver és Seattle is hasonló úton jár már.

The post Nem lesz többé gáztűzhely a lakásokban? appeared first on Közös képviselet.

Az idős nő egy lift felőtt feküdt pulzus nélkül, amikor megérkezett a hős rendőr

The post Társasházban élesztett újra egy nőt a rendőr appeared first on Közös képviselet.

Horvát-magyar-lengyel együttműködésben kezdődött december elején az a 29 hónapos program, amelynek célja, hogy az épületenergetikai felújítások folyamatában érdekeltté tegye, ösztönözze és megfelelő képzéssel lássa el a társasházak üzemeltetőit, közös képviselőit és magukat a tulajdonosokat is – tájékoztatta a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) pénteken az MTI-t.

A hármas együttműködést a horvát Croatia Green Building Council koordinálja, a projekthez konzorciumi partnerként csatlakozott a magyar HuGBC és a lengyel PLGBC zöldépítési szervezet.

Hogyan is néz ki egy ilyen program?

A RetrofitHUB első lépéseként piaci helyzetelemzés készül, amely áttekinti a jelenleg futó energetikai korszerűsítési kezdeményezéseket, elemzi azok megvalósításának előnyeit és hátrányait.

Az elemzés szolgáltat majd alapot a képzésekhez és olyan workshopokhoz, ahol a résztvevők esettanulmányokon dolgoznak energetikai felújításra szoruló épületek végfelhasználóival. A workshopok eredményei online platformon lesznek nyilvánosan elérhetőek, valamint írásos útmutató is készül.

Honnan lesz pénz?

A projektet a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium programja, a Climate Initiative (EUKI) finanszírozza, amelynek célja, hogy elősegítse az Európai Unión belüli éghajlati együttműködést az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2009 óta működik, a zöldépítés témakörében szakmai ismeretterjesztő és társadalmi szintű kommunikációt is folytat, emellett szoros kapcsolatban áll felsőoktatási intézményekkel az új technológiák megismertetése érdekében.

A HuGBC tagszervezete a nemzetközi World Green Building Council-nak, így nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodik, stratégiai elveket, módszertant és gyakorlatokat hoz Magyarországra – közölték.

The post Közép-európai tudásbővítő program indul társasházaknak appeared first on Közös képviselet.

Bár eredeti írásuk időpontjában a Magyar Közlönyben még nem jelent meg olyan kormányrendelet, mely nevesítené az erre vonatkozó feltételeket, ezért a mai napi információk alapján dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke azt állapíthatta meg, hogy jelenleg a közös képviselő javasolhat eljárási rendet azzal a megkötéssel, hogy zárt helyiségben tartandó rendezvényeknél az oltási bizonyítvány bemutatása szükséges.

A közös képviselőnek a meghívóban kell jeleznie, ha a közgyűlésen a maszk viselése elvárt, főleg azoktól, akik nem a társasházban élnek. (A többiek eddig is egy lépcsőházat használtak, egy liftben utaztak, ezért áttételesen mindenképpen kapcsolatban voltak egymással.)

A közgyűlések megtartására a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli dátumot kell megjelölni. Ennek időpontja egyenlőre nem egyértelmű, ezért javasolják 2 és ehhez tudunk csatlakozni is –, hogy 2021. augusztus 20. előtti napokat válasszunk.

Amint a Magyar Közlönyben megjelenik a jogszabály, mely a részletekről is rendelkezik, haladéktalanul megosztjuk olvasóinkkal. Ha pedig annak alapján sem egyértelműek a közgyűlés megtartásának feltételei, akkor a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete pontosítást kér a jogalkotóktól.

Pár nappal később megjelent a teljes kormányrendelet, amiből most részleteket közlünk.

A Kormány 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról.

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. §

(1) A társasház közgyűlést tarthat.

(2) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie.”

4. §

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. §

(1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig irányadó szabályok szerint csökkent létszámmal eljáró intézőbizottság az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig látja el a feladatait.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.”

Itt olvasható a teljes rendelet!

Társasházi Cikkek | Közös Képviselet 

The post Közgyűlések? Újra lehetnek! appeared first on Közös képviselet.

Nézzük is őket, szép sorjában!

Hiszen sokan élnek házgyári-technológiával épült házakban, és közülük elég sokan kényszerűségnek érzik a panellakásban élést és alig várják, hogy megszabaduljanak egy ilyen típusú otthontól. Mint minden élettérnek, ennek is vannak negatívumai, ez stimmt, azomban nem szabad mindig az élet árnyoldalaira koncentrálni – fogalmaz cikkében a Szeretlek, Magyarország cikkírója. Íme!

Jó infrastruktúra

A panellakások a városok centrumában kapnak otthont, minden településen. A peremterületekre, a városhoz közeli falukra és a vonzáskörzetekre nem jellemző a paneldzsungel. A sok ember miatt az infrastruktúra kimondottan előnyös a panellakások szomszédságában, sok a buszmegálló, gyakran és minden irányba járnak a buszok és más tömegközlekedési eszközök.

Azonos alaprajzok

A panellakások egy kaptafára készültek, vannak olyan városok, ha megmondod a méretet, csak egy fajta alaprajzú lakást kaphatsz, nincs variálás.
Logikus térrendezés

Minden helyiség pontosan ott van, ahol az logikus, nincsenek hiányzó helyiségek: pl. előszobába érkezel, nem a nappali vagy a konyha közepére, és nem spórolták le a közlekedőket.

Nincsenek zegzugok

Egy panelban teljesen átlagosnak mondható a belmagasság, míg egy polgári lakásnál vagy indusztriális stílusú lakásnál az első tulajdonságok között jut az átlagember eszébe a 4 méteres belmagasság, ami kifűtés szempontjából sem igazán előnyös!

Lakható méret

Mindenki éldegélhetne 300 négyzetméteres otthonban is, de fenntartani vagy kihasználni, takarítani, karbantartani már nem tudná és még a megfizethetőségről nem is beszéltünk.

Biztos erőd a természeti elemekkel szemben

Ha a három kismalacnak lett volna legalább még egy bátyja, tuti, hogy a farkas elől egy panelbe költözött volna az egész kondával együtt.

Ideális választás minden élethelyzetben

Felnőttként is lehet kedvelni a paneleket, egy, két, de akár három gyerkőcnek is lehet helyet szorítani benne és rengeteg a játszótér. Idősebb korban is vannak tagadhatatlan előnyei egy kertes házzal szemben, főleg mivel liftes házról beszélünk, ami az egyik legfontosabb lesz a fáradt, beteg lábaknak.

Közel a segítség

Azt mondják, az udvariasság kihalófélben van, ennek ellenére mindig érkezhet segítség. És a magányérzet egy panelban nem harapózhat el annyira, mert folyamatos a motoszkálás, egyszerűen „él a ház”, nincs néma csend. Idősebb korban is szerencsésebb, ha közel vannak a szomszédok.

Bőséges szolgáltatóválaszték

A legtöbb szolgáltató a város külső részeire sokkal lassabban viszi ki a portékáját. És külön bónusz: a panelban lakók általában olcsóbban és hamarabb is jutnak hozzá a finomságokhoz.

Könnyen eladható

Reális árszabás mellett, néhány hét alatt könnyen el lehet adni a panellakást, míg a statisztikák szerint a családi házak esetében ez jóval több időbe kerül. A szűkösebb keretből gazdálkodó befektetők számára is csábítók, mert kiadásra szeretik kínálni ezeket a típusú lakásokat, mert hamar kiadhatók.

Legolcsóbb lakástípus

Szorosan kapcsolódik az előző ponthoz az a tény, hogy ezek a lakások viszonylag olcsók. Tény, hogy a panelok ára beugrós az ingatlanpiacon – ha nem számítjuk a madár se jár arra helyen lévő, félig összedőlt ezeréves romhalmaz ingatlanokat.

Alacsony lakhatási költségek

Panelben sok helyen átalánydíjas a gáz, függetlenül a fogyasztás mértékétől, hiszen a kisebb lakás, több szolgáltató és még több lakó egyenlő olcsóbb lakhatási költségek.

Olcsó fűtés

Azokban a tömbökben, ahol már fűtéskorszerűsítésen túlesett a ház, valamint a panelprogram ráncfelvarrásán is, ott bizony télen a melegtől és nem a számla összegétől lehet izzadni. Mivel a külső falak szigetelésén kívül körbevesznek a szomszédok lakásai is, nem igazán vannak jéghideg falak télen sem.

Kevesebb a ház körüli teendő

Valószínűleg, aki kertes házba költözik szeret tenni-venni a friss levegőn és a ház körül. Én mégis örülök, hogy nem az én felelősségem például a kukák kihúzása, mert ha rajtam múlna, biztos jó párszor elfelejteném kikészíteni a kukásoknak. Szerencsére panellakóként nincs gondja az embernek a kukamosásra, vagy a hólapátolásra.

Panorámás kilátás

Nem minden panellakásból szép a kilátás, különösen akkor, ha egy másik betontömbre néz az ablak, ami szinte olyan közel van, hogy kinyújtott kézzel át lehetne venni a frissen sült sütit a szemközti házból. De az 5.-6. emelet fölött már csodálatos naplementékben lehet része az ott lakóknak.

Ön mit gondol erről? Írja meg! (KK/SZMO.hu)

The post Miért éljünk mégis panelban? appeared first on Közös képviselet.

Lassan itt a tél vége, amit nem csak a szegedi medvék jeleztek, hanem az is, hogy a ruházati boltokban már nagyon olcsón adják a téli kollekciókat. És az első meleg napsugarak hatására talán sokan fogják megfontolni, hogy idén – járvány ide, járvány oda – klímát szereltessenek be állandó életterükbe.

Azonban az nem újkeletű, hogy ezen törik a fejüket az emberek, ugyanis a lakásaink hűtése ugyan nem egyidős az emberiséggel, azonban minden bizonnyal végigkísérte a civilizációnk alakulását.

Valahogy így:

„A hűtés nem 21. századi találmány, természetes megoldásairól már az ókor krónikáiban is olvashatunk. Elődeink hóval, jéggel hűtöttek ételeket, italokat, sőt, gyakran lakószobákat, termeket is. Lehetőségeikhez mérten megoldották a jég raktározását és szállítását is, bár ezek a lehetőségek mai szemmel nézve igen korlátozottak voltak. Ahol a hó és jég nem állt rendelkezésre, ott már az időszámításunk előtti időkben is kihasználták a víz párolgásának hűtő hatását.”

Jöttek az adalékok

Aztán felfedezték, hogy ha a tiszta vízbe sót vagy szalmiáksót kevernek, akkor a víz lehűl, így nemcsak az időjárásra számíthattak a hűtésben. A következő lépésben víz helyett különböző oldatokat kezdtek használni, melyek alacsonyabb hőmérsékleten párologtak el. Hogy ne illanjanak el végleg, egy csőrendszeren át egy kezdetleges kompresszorba vezették és újra cseppfolyósították őket. Így működött az első hűtésre alkalmas berendezés.”

De mi történt később?

„A 19. század ipari fejlődése olyan szintű igényt jelentett a hűtésre, melyet a víz és a jég segítségével már nem lehetett kielégíteni. Az 1800-as évek második felében szinte egymással párhuzamosan jelent meg az első abszorpciós és az első kompresszoros hűtőberendezés, amelyek már ipari célra is hasznosíthatók voltak. Méretük és működtetésük bonyolultsága miatt a kis boltokban, háztartásokban ezeket nem lehetett alkalmazni, viszont megoldották a jégkészítés problémáját, így a jég viszonylag egyszerűen beszerezhetővé vált.

A további fejlődést a villanymotor, majd a mesterségesen előállított hűtőközegek feltalálása segítette. A 20. század végére megjelentek újabb típusú kompresszorok, és az informatika, valamint az elektronika vívmányai is gazdagították a hűtéstechnikát. A fejlődés nem állt meg, napjainkban is folytatódik, választ keresve az időről időre felmerülő komfort, ipari és környezetvédelmi kérdésekre.” (Gyakorlati Hűtéstechnikai Ismeretek (Juhász László – Maiyaleh Tarek – Vadász József – Vasáros Zoltán; Nemzeti Klímavédelmi Hatóság; Budapest, 2020)

Társasházi Cikkek | Közös Képviselet 

The post Mióta hűtjük a lakásunkat? appeared first on Közös képviselet.

Pályázatot hirdet a kerületi társasházak belső udvarának zöldfelületi fejlesztésére Józsefváros Önkormányzata, vissza nem térítendő támogatás formájában – olvasható a Portfolión.

Mint írják, az önkormányzati támogatásra minden olyan nem 100%-ban önkormányzati tulajdonú társasházak jelentkezhet, ahol zöldfelületi fejlesztést terveznek a ház meglévő belső udvarában.

A zöldfelületi fejlesztéséhez szükséges növények és eszközök beszerzésének utófinanszírozásához minimum 100 ezer, maximum 1 millió forint támogatás igényelhető, ennek minimum 30 százalékát a növények beszerzése kell, hogy adja.

A kiírás szerint a pályázat 2021. március 31-ig nyújtható be az önkormányzatnál, a vállalt munkákat pedig 9 hónap alatt be kell fejezni. Az elbírálásnál előnyt jelent többek között a zöldfelület kimutatható növelése és az újrahasznosított anyagok használata.

Címlapi fotónk illusztráció!

Társasházi cikkek | Közös Képviselet

The post Zöld udvar, rendes társasház – új lehetőség Józsefvárosban appeared first on Közös képviselet.

A társasházak, amennyiben elmulasztják a kazánok, a hőszivattyúk és a légkondicionálók energetikai felülvizsgálatát, akár 550 ezer forint bírságot is fizethetnek – adta hírül a Napi.hu.

Mint írják a cikkükben, 2022. január elsejétől azért is megbírságolhatják a társasházakat, ha nem nézetik meg a kazánokat pl., de az energetikai felülvizsgálat a hőszivattyúkat, és a légkondicionáló berendezéseket – ha vannak a társasházban ilyenek – érinti. A cikk szerint a felülvizsgáló először a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból vizsgálja meg a berendezéseket, de a fűtési rendszer esetén a kazánokat, a vezérlőrendszereket és keringető szivattyúkat a helyszínen is megvizsgálja.

Amennyiben a felülvizsgálat megrendeléséről a társasház vagy lakásszövetkezet közgyűlése határozott, úgy az energetikai rendszer üzemeltetője – a felülvizsgálati jelentésben foglalt, a rendszer energiahatékonyságának javítására szolgáló ajánlásokat – a társasház vagy lakásszövetkezet következő közgyűlésén ismerteti.

Amennyiben a társasház az energetikai felülvizsgálati kötelezettség nem, vagy nem megfelelően teljesíti, úgy bírságolható. A bírság a fűtési rendszereknél

• 70 kilowatt és 290 kilowatt közötti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 150 ezer,
• 290 kilowatt feletti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 300 ezer forint.

A bírság a légkondicionáló rendszereknél, hőszivattyúknál

• 70 kilowatt és 290 kilowatt közötti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 450 ezer,
• 290 kilowatt feletti effektív névleges teljesítményű rendszer esetében 550 ezer forint.

A Napi.hu szerint a többszöri jogsértés a bírság másfélszeres emelésével jár.

Igaz, sok társasház pl. a legújabb kormányzati programoknak hála ezeknek az energetikai rendszerek egy részét felújíthatja – erről itt írtunk!

The post Ezért is büntethetik a feledékeny társasházakat appeared first on Közös képviselet.

Mint írják, a lakáspiaci cégek kilátásai 2019 közepe óta romlanak, erre áprilisban még a járvány is „rátett egy lapáttal”.

Mint az a GKI és a Masterplast közös nyári felméréséből kiderült, azóta enyhe pozitív korrekció következett be mind országos átlagban, mind a fővárosban az egy negyedévvel korábbihoz képest, de a kilátások még így sem igazán derűlátók. Az előrejelzések alapján a következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 5, vidéken 8-13 százalékkal eshet.

A lakáspiaccal kapcsolatban lévő cégek várakozásai 2020 áprilisában – nagyrészt a koronavírus okozta negatív hatások következtében – lényegesen romlottak a januárihoz képest. Júliusban enyhe pozitív korrekció következett be mind országos átlagban, mind a fővárost illetően.

A GKI fővárosi lakáspiaci indexének értéke júliusban áprilishoz képest csaknem 5 ponttal emelkedett (az áprilisi 14 pontos zuhanás után), míg az országos jelzőszám 3 pontos emelkedést mutat (az áprilisi 15 pontos esés után). Az előbbi index éves alapon 23, az utóbbi 21 pontos csökkenést jelez. A fővárosi és vidéki lakáspiaci folyamatok némileg különböznek egymástól – írja friss elemzésében a GKI.

A cikk szerint a fővárosi cégek körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest összességében valamelyest javultak. A nem panel társasházi lakásoknál az egyéb budai térség, valamint a pesti oldal esetében némi javulás érezhető csakúgy, mint a teljes panel- és családi ház-piacon. Ezzel szemben a vidéki körzetekben lényegében az egy negyedévvel korábbi kilátások köszöntek vissza.

Kettészakadt ország

A lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásokban is tetten érhető a főváros-vidék differencia. A fővárosban számottevő többségbe kerültek az értékesítési árak stagnálására számítók (55 százalék), csökkenő árakat 35, míg áremelkedést 10 százalék jósol.

Az előrejelzések alapján a következő 12 hónapban fővárosi átlagban 5 százalék körüli árcsökkenés várható – szemben az áprilisi 9-10 százalékos csökkenési várakozással.

A Dunántúl jobban tartja magát

A keleti régióban továbbra is általános az árcsökkenési várakozás, átlagosan 12 százalékos esést jósolnak, míg a válaszolók 20 százaléka stabil árakat vetít előre. A nyugati országrészben a felmérés résztvevőinek 29 százaléka stagnáló, 71 százaléka mérséklődő árakra számít, ez alapján 7 százalék körüli potenciális árcsökkenés várható.

A következő egy évben csökkenő lakásbérleti díjakra a megkérdezettek 70 százaléka, stagnálásra 24 százaléka, növekedésre 6 százaléka számít. A várható díjcsökkenés mindhárom vizsgált régióban 10 százalék feletti csakúgy, mint egy negyedévvel korábban. (Napi.hu/KK)

The post Újabb korrekció a lakáspiacon: ború vagy derű vár a lakáspiacon? appeared first on Közös képviselet.