A Napi.hu cikke szerint a Washington Post a napokban közölte egy új felmérés eredményét, amely szerint a gáztűzhelyek jóval nagyobb környezeti terhelést okoznak és egészségügyi kockázatot jelentenek, mint eddig gondolták.

Mint írják, ez a felmérés arra jutott, hogy  tűzhelyeknél az is probléma, hogy főzés közben csak a metán egy része ég el, később kikerül a légkörbe, ahol erőteljesebben segíti a felmelegedést, mint a CO2. Sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

De ha ez nem lenne elég, a gáztűzhelyek bűne az is, hogy az égés során nitrogén-dioxid is keletkezik, ami magasabb koncentrációban egyértelműen káros a ház lakóinak egészségére.

Az sem jó, ha nem ég

Pedig nem újkeletű felismerés ez: a szakemberek már jó ideje arra biztatják a háztartásokat, hogy ha tehetik, a gáztűzhelyeket cseréljék le elektromosra. Már csak azért is, mert egy másik kutatás szerint a gáztűzhelyek kikapcsolt állapotában jut a levegőbe a metán háromnegyede.

Amerikában jelenleg a háztartások több mint harmadában, körülbelül 40 millió otthonban főznek gázzal. Így érthető, hogy az iparág szereplői élesen ellenzik a városok földgázellenes lépéseit, elsősorban a probléma relativizálásával érvelnek: azt mondják, hogy a háztartások metánkibocsátása egyre csökken, és egyébként is elenyésző mértékű a légkörbe kerülő metán teljes mennyiségéhez képest.

A gázipar legfőbb érve az általános tiltás ellen egyébként az, hogy a gázzal megszűnne az amerikai lakosság választási lehetősége az energiahordozók között, ráadásul pont az olcsóbb, sokak számára kedvezőbb lehetőséget vennék ki a pakliból.

z IEA egyik új tanulmányában azt a 400 lépést veszi sorra, mellyel a szervezet szerint elérhető, hogy a világ 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási értéket mutathasson. A szervezet szerint 2025-től nem lenne szabad új fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat értékesíteni. Vagyis 3 és fél év múlva se gázbojlert, se a lakásba való gázcirkót, se pedig kondenzációs kazánt nem lehetne üzembe helyezni azért, mert a gázkazán sok olyan káros anyagot bocsát ki a működsése során.

New Yorkban 2023 decemberétől kezdve már nem lehet olyan hétemeletesnél alacsonyabb új házat átadni, amelyben földgázt égetnek (a tűzhelyen és/vagy a kazánban). A gáz tiltása a liberális vezetésű kaliforniai településekről indult évekkel ezelőtt, és mára komoly mozgalommá fejlődött, többek között Boston, Denver és Seattle is hasonló úton jár már.

The post Nem lesz többé gáztűzhely a lakásokban? appeared first on Közös képviselet.

Mint írják, a statisztikából kiderül, hogy 15 éves árrekord dőlt meg a felpörgő nfláció hatására: az uniós országokban 2021 júliusa és szeptembere között a második negyedévhez képest 3,1 százalékkal nőttek a lakásárak, az Eurozóna országaiban pedig 3,3 százalékkal drágultak.

Az európai lakásárak ilyen mértékű drágulására a 2005 óta vezetett Eurostat-adatsorban nem volt példa: a legnagyobb drágulás Csehországban történt, kimagaslóan, több mint 7 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, majd Hollandia és Litvánia következik 5,9 és 5,4 százalékos drágulással.

Annak ellenére, hogy a magyar fizetséekhez képest mennyivel drágultak a lakásárak, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet az átlag alatti, 2,9 százalékos negyedéves áremelkedéssel.

A visegrádi országok közül Szlovákiában 4,7 százalékos, Lengyelországban pedig 2,6 százalékos áremelkedés történt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy véli, azzal, hogy uniós összehasonlításban Magyarországon visszafogottabb lett a lakásdrágulás, jól járnak a hazai lakást vásárlók és -eladók.

További részletek az eredeti cikkben!

The post Nagyon megdrágultak az európai lakásárak appeared first on Közös képviselet.

Az idős nő egy lift felőtt feküdt pulzus nélkül, amikor megérkezett a hős rendőr

The post Társasházban élesztett újra egy nőt a rendőr appeared first on Közös képviselet.

Mint írják, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (THTHOE) Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult a kormányhivatali tájékoztató felülvizsgálása érdekében.

Levelükben azt írták: akik megkapták a kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat, azok a közös képviselők, illetve társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűenképviselőkhöz  végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek, azonban a tájékoztató szerintük nem jut el azokhoz a közös és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és így nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre.

Levelükben elismerik:

tisztában vannak azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése.

Ezen felül viszont aggályosnak tekintik azt, hogy:

• A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére.
• Több olyan társasház van, amelyeknél sorházként alakították ki a lakásokat, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható,
• Nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön ki, főleg az elvárt méretre is figyelemmel
• Az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése – a bírósági gyakorlat szerint – csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult,
• Közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg,
• Ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik,
• A hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé.

Biztonsági őr is kelleni fog?

A THTHOE szerint a kormányhivatal azt írja: kérelemre vagy hivatalból megindult eljárások során a Fogyasztóvédelmi Főosztály munkatársai az érintett társasházakban helyszíni ellenőrzést végeznek, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak a meginduló eljárásban nyilatkozattételre hívják fel a társasház tájékoztatás nyújtására kötelezett szervét, ezt követően pedig az eljárást határozattal zárják le.

A társasházkezelők szerint az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban – akár szabályszerűen – elhelyezték.

Tekintettel arra, hogy a társasházi törvény nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése.

Igazságtalannak érzik a társasházkezelők, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen.

Így helyettesítenék a vitrint

A kihelyezés elleni érvéként a törvény egy másik rendelkezését hozzák fel: február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. Szerintük ez sokkal személyesebben ismerteti a tényleges megtakarításokat, ráadásul biztosan eljut minden tulajdonoshoz, míg a lépcsőházban kihelyezett tájékoztató az egész társasházra vonatkozó összegeket tartalmazza és kérdéses, hogy azt a tulajdonosok megtekintik-e vagy sem – írják a levélben.

Végül azt kérik a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították.

Kíváncsian várjuk az ügy folytatását…

The post Minden társasházat büntetnének a kormányhivatalok? appeared first on Közös képviselet.

A GKI negyedévente végez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásainak feltérképezésére. A mostani kutatásban, amelyben 108 cég vett részt, a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív véleménykutatás eredményeit is felhasználták. A felmérés 2020. januártól a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.
A felmérés szerint a használt lakások piaca –a 2020-as visszaesés után – 2021-ben ismét megélénkült.

Így fűt a szociálpolitika

A keresletet támogatja a közeljövőben tovább emelkedő lakossági jövedelmek és a gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak szóló kedvezmények. A kutatás szerint az ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az egy negyedévvel korábbihoz képest alig változtak. Budapesten a panellakások esetében következett be javulás a kilátásokra, a családi házak esetében pedig némi romlás.

Kelet-Magyarországon a társasházi lakásoknál változatlanok, a családi házaknál kissé romlóak a kilátások. Nyugat-Magyarországon a panellakások esetében váltak érdemben kedvezőbbé a várakozások. Minden körzetben kisebb-nagyobb túlkereslet érezhető – írták.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves és éves alapon is érezhetően derűlátóbbá váltak: 2021. decemberi felmérésben 95 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő 1 évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 224 ezer háztartás szándéka valószínű volt. Az előző, tavaly szeptemberi kutatásban ugyanez a két érték 74 és 184 ezer volt, míg 2020 decemberében 57 és 184 ezer.

Közölték, hogy a lakáspiaci indexek 2020 második negyedévben érték el a mélypontot, azóta folyamatos javulást mutatnak. Ebbe az alapvetően javuló trendbe illeszkednek a jelen felmérési eredmények is. A GKI-Masterplast fővárosi lakáspiaci indexe (amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) negyedéves alapon 4 ponttal emelkedett, ami éves alapon jelentős, 24 pontos növekedés.

Már a csúcsot ostromolják az árak

Az ország egészére vonatkozó lakáspiaci index negyedéves alapon bő 3, éves alapon 23 ponttal növekedett. 2021 decemberében mindkét index két és féléves csúcsára ért fel, a lakáspiaci várakozások már alig maradnak el a 2019-es csúcsponttól.

Ismertették, hogy Budapesten a használt lakások árainak stagnálására, a vidéki körzetekben ezek növekedésére számít a megkérdezettek többsége. Budapesten 3, vidéken 4-6 százalékos áremelkedésre lehet számítani, a leggyorsabb áremelkedés (6,3 százalékos) a nyugat-magyarországi körzetben várható a kutatás szerint. Az új építésű lakáspiacon a megkérdezettek kétharmada áremelkedésre számít a következő egy évben, ennek mértéke 7-8 százalék lehet.

A lakásbérleti piacon a fővárosban a díjak emelkedésére, a vidéki körzetekben ezek stagnálására számít a többség, a következő egy évben 2-3 százalékos díjemelkedés valószínű a kutatás szerint. (MTI)

The post Egyelőre ne számítsunk olcsó lakásokra appeared first on Közös képviselet.

A rendőrség szerint a rendelkezésre álló adatok szerint 2022. január 12-én nem sokkal 3 óra után egy XIII. kerületi, Váci úton lévő társasház harmadik emeleti erkélyéről a járdára esett egy nő.

Azt is közölték, ez amiatt következett be, hogy kiszakadt az nő erkélyének korlátja. A szerencsétlenül járt személy a rendőrség szerint olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy helyszínen életét vesztette.

Mint írják, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálatot indított az eset körülményeinek tisztázására. Azt nem tudni egyelőre, hogy miért szakadt ki a korlát.

Napközben az RTL.hu arról számolt be, hogy papírokat ragasztottak ki több helyre is az érintett lépcsőházban. Ezen azt írták: a hajnalban történt tragédia miatt csütörtök délelőtt megvizsgálják az összes erkélyt, amiket addig tilos használni azokat. (MTI&RTL)

The post Kiszakadt erkélykorlát miatt halt meg egy budapesti nő appeared first on Közös képviselet.

Horvát-magyar-lengyel együttműködésben kezdődött december elején az a 29 hónapos program, amelynek célja, hogy az épületenergetikai felújítások folyamatában érdekeltté tegye, ösztönözze és megfelelő képzéssel lássa el a társasházak üzemeltetőit, közös képviselőit és magukat a tulajdonosokat is – tájékoztatta a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) pénteken az MTI-t.

A hármas együttműködést a horvát Croatia Green Building Council koordinálja, a projekthez konzorciumi partnerként csatlakozott a magyar HuGBC és a lengyel PLGBC zöldépítési szervezet.

Hogyan is néz ki egy ilyen program?

A RetrofitHUB első lépéseként piaci helyzetelemzés készül, amely áttekinti a jelenleg futó energetikai korszerűsítési kezdeményezéseket, elemzi azok megvalósításának előnyeit és hátrányait.

Az elemzés szolgáltat majd alapot a képzésekhez és olyan workshopokhoz, ahol a résztvevők esettanulmányokon dolgoznak energetikai felújításra szoruló épületek végfelhasználóival. A workshopok eredményei online platformon lesznek nyilvánosan elérhetőek, valamint írásos útmutató is készül.

Honnan lesz pénz?

A projektet a Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium programja, a Climate Initiative (EUKI) finanszírozza, amelynek célja, hogy elősegítse az Európai Unión belüli éghajlati együttműködést az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2009 óta működik, a zöldépítés témakörében szakmai ismeretterjesztő és társadalmi szintű kommunikációt is folytat, emellett szoros kapcsolatban áll felsőoktatási intézményekkel az új technológiák megismertetése érdekében.

A HuGBC tagszervezete a nemzetközi World Green Building Council-nak, így nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodik, stratégiai elveket, módszertant és gyakorlatokat hoz Magyarországra – közölték.

The post Közép-európai tudásbővítő program indul társasházaknak appeared first on Közös képviselet.

Az MTI-nek küldött felmérés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás bő 5 százaléka biztosan, 13 százaléka pedig valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A két legnépszerűbb cél a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, de a külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatokat is nagyon sokan szeretnék elvégeztetni.

Ha ezeket az arányokat a teljes sokaságra vetítjük, akkor a biztos szándékú kör bő 200 ezer, a valószínű szándékú kör – feltéve, hogy ezeknek a terveknek a fele valósul meg – mintegy 250 ezer családot jelent. Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű – ezek 7 százaléka biztos, 13 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát. A társasházakban élők tervei valamivel szerényebbek.

A felmésérs szerint a panellakások lakói között 3 százalék a biztos és 14 százalék a valószínű résztvevők aránya, míg tégla építésű társasházi lakásoknál ugyanez a két arány 3 százalék és 12 százalék.

Az Otthon-felújítási programban való várható részvétel leginkább a kisvárosokban lakókat hozta lázba, a biztosan és valószínűleg érintettek aránya 8 százalék, illetve 12 százalék körüli. A Budapesten és a községekben élők szándékai lényegében megfelelnek a mintaátlagnak. A kisebb településeken élők felújítási lehetőségeit a falusi CSOK is segítheti. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás a közép-dunántúliban és az észak-magyarországiban várható.

Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy harmada szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, negyedük legalább 2 millió, csaknem 30 százalékuk legalább 1 millió forint körüli összeggel is beérné. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 2,1 millió forint, s – az önerőt is beleszámítva – 4,2 millió forintos projektérték már egy komolyabb felújításra, korszerűsítésre is elég lehet. Az átlagos igénybevételi összeg az első negyedévhez képest lényegében nem változott – közölték.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A mostani kutatás a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív felmérés eredményeit tükrözi.

The post Megint könnyebben döntünk a lakásfelújítások mellett appeared first on Közös képviselet.

Bár eredeti írásuk időpontjában a Magyar Közlönyben még nem jelent meg olyan kormányrendelet, mely nevesítené az erre vonatkozó feltételeket, ezért a mai napi információk alapján dr. Bék Ágnes, a TTOE elnöke azt állapíthatta meg, hogy jelenleg a közös képviselő javasolhat eljárási rendet azzal a megkötéssel, hogy zárt helyiségben tartandó rendezvényeknél az oltási bizonyítvány bemutatása szükséges.

A közös képviselőnek a meghívóban kell jeleznie, ha a közgyűlésen a maszk viselése elvárt, főleg azoktól, akik nem a társasházban élnek. (A többiek eddig is egy lépcsőházat használtak, egy liftben utaztak, ezért áttételesen mindenképpen kapcsolatban voltak egymással.)

A közgyűlések megtartására a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli dátumot kell megjelölni. Ennek időpontja egyenlőre nem egyértelmű, ezért javasolják 2 és ehhez tudunk csatlakozni is –, hogy 2021. augusztus 20. előtti napokat válasszunk.

Amint a Magyar Közlönyben megjelenik a jogszabály, mely a részletekről is rendelkezik, haladéktalanul megosztjuk olvasóinkkal. Ha pedig annak alapján sem egyértelműek a közgyűlés megtartásának feltételei, akkor a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete pontosítást kér a jogalkotóktól.

Pár nappal később megjelent a teljes kormányrendelet, amiből most részleteket közlünk.

A Kormány 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról.

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. §

(1) A társasház közgyűlést tarthat.

(2) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie.”

4. §

Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. §

(1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig irányadó szabályok szerint csökkent létszámmal eljáró intézőbizottság az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig látja el a feladatait.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.”

Itt olvasható a teljes rendelet!

Társasházi Cikkek | Közös Képviselet 

The post Közgyűlések? Újra lehetnek! appeared first on Közös képviselet.

Mint idézik a fővárosi közmű közleményét, mintegy 240 ezer lakossági és több mint 7 ezer üzleti, intézményi távhő felhasználó az április 15-étől kezdődő időszakban a felhasználóival kötött üzemviteli megállapodásban foglalt időpontok szerint kapcsolja ki az adott épület fűtését.

Jelenleg Budapesten több mint 430 olyan épület van, amelyben ennek alapján le kellene állítani a távhőszolgáltatást. Az üzemviteli megállapodásban rögzített fűtésleállítási időpontoktól azonban eseti rendelkezéssel eltérő fűtéskapcsolás is kérhető, amennyiben ezt az időjárás, például egy hirtelen lehűlés, szükségessé teszi.

Eddig több mint 100 épület képviselői kérték eseti rendelkezéssel, hogy a hideg időjárás miatt ne állítsa le a cég a fűtést – írták. Hangsúlyozzák, hogy tekintettel a jelenlegi hideg időjárásra, a Főtáv kéri azokat a társasházi képviseleteket, amelyek a fűtés leállítására vonatkozó korábbi döntésüket eseti rendelkezéssel módosítani kívánják, hogy ezt jelezzék a cégnek.

Az eseti rendelkezést a képviselőknek kell az általuk ismert módon eljuttatni a távhőszolgáltatóhoz. Az ilyen eltérő eseti rendelkezésű fűtésindítás vagy leállítás az április 15. és május 15. közötti időszakban kizárólag egy alkalommal díjmentes – tették hozzá.

A cég egyben javasolja az automatikus fűtésszabályozást, ennek használatával a szabályozó elektronika a külső hőmérséklet változása függvényében folyamatosan, automatikusan szabályozza a fűtést, azaz akkor indul el és áll le a fűtésszolgáltatás, amikor az szükséges, külön eseti kapcsolási igény nélkül.

Természetesen ahol távfűtés van, ott mindenhol kérhető rendkívüli fűtés: így az ország nagyobb városaiban, megyeszékhelyein is nyugodtan fordulhatnak a társasházak a helyi távhő-szolgáltatóhoz!

Társasházi Cikkek | Közös Képviselet 

The post Aki fázik, jelezze a Főtávnak! appeared first on Közös képviselet.