A saját lakásával sem csinálhat mindenki azt, amit akar, ahogy az elővásárlási jog sem kézenfekvő. Kommentárjainkkal!
Könnyen alakulnak ki konfliktusok a társasházakban, amelyek rendezhetőek a jogszabályok segítségével – derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító a napi.hu által szemlézett összefoglalójából, ez három gyakori esetet sorol fel.
Mi a helyzet az elővásárlási joggal?
A biztosító szakemberei szerint gyakori tévhit, hogy a társasházban külön tulajdonú lakással rendelkezőknek a törvény erejénél fogva elővásárlási joguk van egy másik lakás eladása esetén.
Ez konfliktusokat eredményezhet. Ezek feltehetően abból a félreértésből erednek, hogy közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársaknak valóban van elővásárlási joguk, és a társasházban vegyesen találhatók közös- és külön tulajdonú helyiségek. Minden társasházban van közös tulajdon, de nem minden közös tulajdonból lesz társasház – olvasható a cikkben.
Fotó: Unsplash
Az egyes társasházi lakásokra kizárólag akkor vonatkozik a tulajdonostársak elővásárlási joga, ha arról az alapító okiratban kifejezetten rendelkeztek, ennek törvényi akadálya nincs, hiányában azonban nem beszélhetünk elővásárlási jogról. (Ez így van, csak akkor van elővásárlási jog társasházi lakásokon, ha az alapító okirat rendelkezik róla – Közös Képviselet-kommentár)
Akármit meg lehet csinálni?
A társasházi törvény értelmében a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) határozza meg a külön tulajdonban álló lakás használatának, hasznosításának szabályait, mégpedig a lakóépület rendeltetésének megfelelően.
Ezzel kapcsolatban így értekezik szakértőnk: „Vannak lakás célú és nem lakás célú ingatlanok, ahhoz, hogy egyikből másik legyen, ahhoz átsorolás kell, erről a közgyűlés dönthet; a használatot lehet szabályozni szmsz-ben, tehát lakás célú ingatlannál lehet szabályozni, hogy milyen feltételek mellett lehet bérbe adni pl. rövid távon; a nem lakás célú felhasználásnál elvileg senki sem működtethet irodát, főleg nagy ügyfélforgalmú irodát, ilyenkor kell kérni a lakás nem lakás célú átsorolását, és pl. parkolóhely megváltását is intézni kell.”
Mi a helyzet az állattartással?
Az egész napra magára hagyott kiskutya vagy éppen kis lakásban tartott négy-öt eb zavarhatja a többi lakót. A jogszabály erről azt mondja: a szükségtelen zavarástól tartózkodni kell.
Kormányrendelet szabályozza az élőállatok számát
Nem véletlenül született olyan jogerős bírósági döntés, ami a társasházi lakók többségének adott igazat a negyven négyzetméteres lakásban nyolc kutyát tartó tulajdonossal szemben.
Ahogyan a Kúria kifejtette: a városi körülményekhez hagyományosan nem tartozik hozzá nagyobb számú háziállat tartása. (Mivel kormányrendelet szabályozza az állattartást, ami db kutya/négyzetméterben határozza meg az ebek számát, egyben rendezi az egyéb állatok körülményeit, ezért főleg a négyzetméter túllépés volt a fő oka az elmarasztalásnak – Közös Képviselet-kommentár)
A DAS szakértői szerint egy-két háziállat még rendben van, de sokkal több állat már túlzás lehet a szomszédoknak – olvasható a napi.hu-n. (KK)
