Mennyire gazdag valójában egy magyar háztartás? Az átlag 61,6 millió, a medián csak 30,7 millió forint
A magyar háztartások vagyoni helyzetéről egészen más kép rajzolódik ki attól függően, hogy az átlagot vagy a mediánt nézzük. A háztartási vagyonfelmérés 2023 végi adatai szerint egy magyar háztartás átlagos nettó vagyona 61,6 millió forint volt. A medián ugyanakkor mindössze 30,7 millió forintot tett ki.
A különbség nem statisztikai érdekesség. A két szám közötti csaknem kétszeres eltérés azt mutatja, hogy az átlagot a nagy vagyonnal rendelkező háztartások erősen felfelé húzzák. A medián azt a háztartást mutatja, amelynél a háztartások egyik fele kisebb, a másik fele nagyobb nettó vagyonnal rendelkezik. A magyar háztartások vagyoni helyzetének leírására ezért a 30,7 millió forintos medián sok esetben informatívabb, mint a 61,6 milliós átlag.
A vagyon nagyon egyenlőtlenül oszlik meg
A különbség még markánsabb, ha a háztartásokat nettó vagyon szerint tíz egyenlő csoportra osztjuk.
A leggazdagabb tized nettó vagyona 2023 végén összesen 127 315 milliárd forint volt, miközben az összes háztartás nettó vagyona 248 940 milliárd forintot tett ki. Vagyis a felső tíz százalék az összes nettó háztartási vagyon valamivel több mint felével rendelkezett. A két leggazdagabb tized együtt már körülbelül a teljes nettó vagyon kétharmadát birtokolta. Saját számítás a bemutatott MNB-adatok alapján.
A másik végponton az első vagyoni tized nettó vagyona összességében negatív volt: mínusz 287 milliárd forint. A kötelezettségek értéke ebben a csoportban meghaladta a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök együttes értékét.
A vagyon tehát nem egyszerűen úgy oszlik meg Magyarországon, hogy egyes háztartásoknak valamivel több, más háztartásoknak valamivel kevesebb megtakarításuk van. A különbség nagyságrendi.
A pénzügyi vagyon koncentrációja még erősebb
A felmérésből az is látható, hogy 2023 végén a háztartások összes nem pénzügyi eszközének értéke 166 386 milliárd, pénzügyi eszközeinek értéke pedig 98 243 milliárd forint volt. A háztartási vagyon szerkezetében tehát a nem pénzügyi eszközök meghatározó súlyt képviseltek.
A pénzügyi eszközök eloszlása közben rendkívül koncentrált. A legfelső vagyoni tizedhez tartozott a teljes pénzügyieszköz-állomány mintegy 68,5 százaléka. A részvények és részesedések esetében a koncentráció még nagyobb: a 47 974 milliárd forintos teljes állományból 42 897 milliárd forint a leggazdagabb tizednél jelent meg. Ez közel 90 százalék. Saját számítás a bemutatott adatok alapján.
A vagyoni különbség tehát nemcsak abból áll, hogy különböző értékű ingatlanokkal vagy egyéb reáleszközökkel rendelkeznek a háztartások. A magasabb vagyoni csoportok lényegesen nagyobb mértékben rendelkeznek olyan pénzügyi eszközökkel is, amelyek további jövedelmet és vagyonfelhalmozást tehetnek lehetővé.
Budapest és az ország többi része között is jelentős a különbség
A területi adatok ugyancsak erős eltérést mutatnak.
Budapesten 2023 végén az egy háztartásra jutó átlagos nettó vagyon 107,6 millió forint volt, a medián pedig 55,6 millió forint. Észak-Magyarországon ugyanezek az értékek 31,4, illetve 18,6 millió forintot tettek ki. Országosan az átlag 61,6, a medián 30,7 millió forint volt.
Figyelemre méltó az időbeli változás is. A magyarországi medián nettó vagyon a felmérés szerint 2020 végén 19,7 millió, 2023 végén 30,7 millió forint volt. Budapesten ugyanez az érték 38,2 millióról 55,6 millió forintra emelkedett. Az összegek nominális értékek, ezért a növekedésből önmagában nem következik azonos mértékű reálvagyon-növekedés.
Ez fontos korlát. Egy ingatlan piaci árának emelkedése növeli a kimutatott vagyont, de az ingatlanban lakó háztartás ettől még nem feltétlenül rendelkezik több elkölthető jövedelemmel.
Lehet valaki több tízmilliós vagyonnal úgy, hogy közben kevés a szabad pénze?
Igen. A vagyon és a jövedelem két különböző fogalom.
Egy saját lakással rendelkező háztartás nettó vagyona több tízmillió forint lehet úgy is, hogy a havi jövedelemből kevés megtakarítás keletkezik. Az ingatlan értéke vagyon, de a lakás értékének felhasználása általában eladást, hitelfelvételt vagy más vagyoni döntést igényel.
A magyar lakhatási helyzet értékelésénél ezért önmagában a háztartási vagyon nagysága kevés. Vizsgálni kell a vagyon összetételét, a jövedelmet, a hitelterheket, a lakás fenntartási költségét, az épület állapotát és azt is, hogy rendelkezésre áll-e olyan pénzügyi tartalék, amelyből egy jelentősebb felújítás finanszírozható.
A következő lakhatási probléma a meglévő vagyon fenntartása lehet
A magyar lakáspolitikai vita jelentős része érthetően arra összpontosít, hogyan lehet lakáshoz jutni. A háztartási vagyonadatok azonban egy másik kérdést is felvetnek: hogyan lehet hosszú távon fenntartani a már meglévő lakásvagyont?
Egy több évtizedes lakóépület folyamatos karbantartást és időszakos nagyfelújítást igényel. A tulajdonos mérlegében szereplő lakásérték önmagában nem finanszírozza a tetőt, a homlokzatot, a gépészeti rendszereket vagy az energetikai korszerűsítést.
A háztartási vagyon statisztikai növekedése ezért csak az egyik oldala a lakhatási kérdésnek. A következő évtized egyik komoly feladata annak megoldása lehet, hogy a jelentős értékű, de részben elöregedő magyar lakásállomány fenntartásához rendelkezésre álljon megfelelő tulajdonosi, közösségi és finanszírozási kapacitás.
Kapcsolódó: Az egyesület a közös ügyek érthető és ellenőrizhető feldolgozásához épít tudástárat.
Forrás
Simon Béla: „A miből élünk?” háztartási felmérés első eredményei, MNB, OST–NSKT együttes ülés, 2025. június 5., a KSH honlapján közzétett prezentáció.
