Az NHBC Foundation Housing Research and Guidance munkájában kutatta kicsit a jövőt, hogy a mai ismeretek és technológiai tudás szerint várhatóan milyenek lesznek az otthonaink 2050-ben.
Fontos lesz a klíma – de nem a beltéri
A klímaváltozásnak már ma is érezzük a hatásait, és ez az évszázad közepére még erősebb lesz. Magyarországon az eredeti terv az volt, hogy idén januártól, végül a legújabb változtatás szerint idén júliustól kizárólag a szigorúbb energiahatékonysági követelményeknek megfelelő társasházak kaphatnak építési engedélyt.
A trend nemcsak nálunk, hanem a világ többi országában is hasonló irányt mutat, ami például a fűtési módoknál a távhő, azon belül is a geotermikus energián alapuló megoldások elterjedését jelentheti.
Éljen a zöld áram!
Emellett nagyobb szerepet kaphat az épületek tájolása, a jobb fűtési és hűtési technológiák és a közvetlen környezetnek vagy akár az épületek teraszainak / tetejének növényekkel való borítása is. Nemcsak a fűtés, hanem az áramellátás is egyre inkább megújuló energiaforrásokból történik, a tetőn elhelyezett napelemeket kiváltják a napelemes tetőcserepek, de az épületek energiafelhasználásának optimalizálása is hozzájárulhat az energiapazarlás csökkentéséhez.
A kutatás szerint a leendő otthon az energiafelhasználását egy centralizált platformon fogja kezelni, ötvözve a fűtést, az elektromos fogyasztást, a szellőzést és a járművek elektromos töltését. 2050-re a technológia átalakítja az otthonokat energiagyűjtőkké és tárolókká, a munkahelyeken már most is alkalmazott ötletek szabványossá válnak az otthonokban, például lehetővé teszik a nem alapvető berendezések automatikus áramtalanítását, amikor a villamosenergia csúcsáron van.
Milyen technológiák lesznek?
Ahogy az energiahatékonyságnál is látható, a legnagyobb változásokat várhatóan a technológiai fejlődés fogja okozni az otthonainkban. A lakás egyre több platformon fog kommunikálni a használójával, sőt, akár a benne lakó egészségi állapotát is monitorozhatja.
2050-re széleskörben elterjedhet az okoseszközök közti kommunikáció, ami például a csomagszállítást segítő okos postaládáktól kezdve az épület biztonságának növelésén át a ma is ismert, de még különlegességnek számító más okosotthonos megoldások mindennapi használatához vezet. Bizonyára lesznek olyanok, akik az esetleges hackertámadásoktól tartva kerülni fogják ezeket a megoldásokat, de ahogy az okostelefonokkal kapcsolatos adatvédelmi aggályokat is felülírták a kényelmi funkciók előnyei, várhatóan az otthonok többségében is alkalmazni fogják ezeket.
Végül egy olyan irányt is meg kell említeni, amit a járvány okozott, de szintén a technológia tett lehetővé, aminek eredményeként 2020-ban szinte egyik napról a másikra milliók életének lett része az otthoni munkavégzés.
Bár feltehetően irodákra a jövőben is szükség lesz, az otthonról végzett munka részben továbbra is velünk maradhat, ez pedig ahhoz vezet, hogy az otthonunkban is új teret kell kialakítani, ami a lakások belső elosztását befolyásolja.
Néhány évtizedes távlatban azt látjuk tehát, hogy továbbra sem fogunk repülő házakban lakni, ahogy az UFO alakú házak helyett is inkább a ma ismert formák maradhatnak velünk. Ami viszont az épületek technológiai megoldásait illeti jelentős változások elé nézünk. És hogy végül mi valósul majd meg ebből?
